Az Öreghegy története

,,Pápa határárában külön, a 17. század elejétől önálló hegyközségi artikulusokkal szabályozott életet éltek a szőlőhegyek. A Tapolca folyó és a Jári patak között fekvő Kishegy vagy Kishanta, mögötte az Öreghegy vagy Nagyhanta alig 182 illetve 164 méterrel emelkednek a tengerszint fölé, ám közvetlen környezetükből csak 10-30 méterrel magasodnak ki. A közelükben levő, a Kishegytől keletre eső Törzsökhegy legnagyobb magassága 166 méter, s ez alig 15 méterrel magasabb, mint a környezete.¹⁴² A dombokon – helyi, síksági szemléletet tükröző szóhasználattal: hegyeken – a gyümölcs- és szőlőtermelő gazdákat működési egységbe vonták a hegyközségi szervezetek. 1629-ből maradtak fenn a veszprémi káptalan által kiadott hántai hegyközségi artikulusok.¹⁴³ A hegyet négy évvel előtte Ergelics Ferenc veszprémi püspök adta haszonbérbe a pápai polgároknak.¹⁴⁴ 1689. március 26-án kelt Kis-/Új/ Hánta hegyszabályzata,¹⁴⁵ 1701-ből származik a -Nagy-/Öreg/-Hánta hegyé.¹⁴⁶ 1753. május 5-én dátumozták a Kis-/Új/-Hánta hegy artikulusait.¹⁴⁷ Kilenc év múlva, 1762-ben az „Agyagliki” hegyét¹⁴⁸, s két év múlva összevontan jelent meg Kis- és Nagy-Hánta valamint Törzsökhegy hegyközségi szabályzata.¹⁴⁹ 1738-ban Pápa földesurának jóváhagyásával fogalmazódtak meg Törzsökhegy és Öreg-Hánta artikulusai.¹⁵⁰ Ezek meghatározták a szőlősgazdák jogait és kötelességeit, a hegybeli munkák rendjét, köztük a szüret kezdésének idejét is.¹⁵¹ A szőlőhegyeket gyepű és árok vette körül. A gazdák a kapukon át közlekedtek. Minden kapunak két része volt: a kocsi- és gyalogkapu. A hegypásztor, a hegy rendjére felügyelő hegyközségi „alkalmazott” hajléka az egyik kapu közelében állt. A pásztorházban gyakran pálinkafőző kazán is működött. A hegyközségek lehetőség szerint saját kútjaik vizét használták a szőlőbeli munkák alkalmával. A hegyekbe fakereszteket állítottak. Az igali öreghegynek századunk elején harangja is volt.¹⁵²

A hegyközségek iratait, pecsétjét a községi ládában őrizte a gazdaközösség által meghatározott időre választott hegybíró. A Törzsökhegy festett, esztergált lábú, belső fiókos ládája a város múzeumának gyűjteményét gazdagítja.¹⁵³ A céhekhez hasonlóan a hegyközségek is készítettek ünnepi használatra díszes korsót. Bár nem őrződtek meg, van tudomásunk róluk. Ma is emlegetik a legfiatalabb hegyközség, az Úrdomb korsóját. A város pályaudvarától keletre eső területet az emlékezet szerint a gróf adta le adóváltság díjában, és a csizmadia céhtagok között osztották ki. Innen a domb népi neve, a Csirizhegy.¹⁵⁴ Az itteni szőlőbirtokosság 1878 nyarán kért engedélyt telek átengedésére pásztorkunyhó építéséhez.¹⁵⁵ „Hegység szabályzatukról” 1880. márciusában adott hírt a Pápai Lapok.¹⁵⁶

A pápai határ délkeleti részén fekvő dombokon századunkban számtalan borpincét, kis házat és nyaralót építettek. A Kishegy legnevezetesebb szőlője a Bocsor István-féle szőlő volt. Az itt emelt nyaralóban töltötte diákéveit Kozma Andor költő, aki legismertebb versében, A carthagói harangokban a pápai református kollégiumról emlékezett meg. A Bocsor-szőlő végül Pulszky Ferenc, a múlt század második fele híres politikusának a birtokába került. Sok éven át ide járt üdülni, s özvegye szerint jobban szerette, mint szécsényi kastélyát. Az Öreghegy legszebb útja a „Báróné útja”, amelyet két oldalát fasor szegélyezi. Nevét onnan kapta, hogy 1835-ben egy bécsi úriasszony, akit érzékeny szálak fűztek Esterházy Károly grófhoz, mintegy 30 holdnyi területet vásárolt a hegy szőlőiből. Birtokát parkosította és közepére gyönyörű nyaralót építtetett. Az emeletes villa teraszáról szép kilátás nyílt a városra. Az asszonyt a köznép tiszteletből bárónénak nevezte. A hegyi út innen nyerte a nevét. Kaán Vilhelminát később feleségül vette a gróf. ¹⁵⁷

Kaán Vilhelmina kúriája

A hegyekben épült házak századunkban egyre inkább az állandó kintlakást s nem csupán a nyaralást biztosították, illetve a hegybeli munkák idején ideiglenes lakó- és munkahelyül szolgáltak. Az egész évben a hegyekben élőkkel benépesültek Pápa külterületi részei. 1949-ben az „Igali öreghegy” nevű szőlőben 320 lakost számláltak. Kishegyet ekkor 258-an lakták. 1960-ban az Öreghegyet 338, a Kishegyet 207, a Törzsökhegyet 49, a Báróczhegy-Kisbárócz-hegyet 63 lakossal tartották nyilván.¹⁵⁸

A pápai szőlőhegyek kedvelt séta- és pihenőhelyek voltak a múlt századokban. Úgy tartja az emlékezet, hogy az Öreghegy útjait Kisfaludy Károly és Vas Gereben is többször megjárta.”

forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02182/html/03.htm